Rövid családtörténeti összefoglalás

(szerkesztés alatt…)

­A perlaki Perlaky család története

Az alábbi szöveg a család történetét összefoglaló könyv, valamint a weboldal anyagának rövid összefoglalója. Tulajdonképpen azért gondoltam, hogy egy ilyen anyagot is feltegyek az oldalra, mert a teljes anyag hatalmas és lehet, hogy a szöveg terjedelme első látásra elrettentheti az olvasót. A szövegben dőlt betűvel szereplő részek idézetek, ezeket terjedelmi korlátok miatt nem láttam el részletes azonosítással, a honlapon ezek egyéb helyeken megtalálhatók.

A családtörténeti kutatások, a főnemességhez tartozó családokat leszámítva általában nem nyúlnak a régmúltba. Ahhoz, hogy ennek okát megértsük, ismerni kell néhány alapvető információt a legfőbb forrást jelentő levéltári adatbázisokról. A családkutatás hosszadalmas, bonyolult és fáradságos munka. Az eredmény viszont sokszor igen bizonytalan kimenetelű, mert a speciális tudás és ismeret, valamint kitartás mellett szerencse is kell hozzá. Leggyakrabban hobbiból, kedvtelésből vagy kíváncsiságból kezdenek hozzá. Kész családtörténetek, még kevésbé családfák a kutatások túlnyomó többségére nézve nincsenek. Csak a családok elenyészően kicsi részére léteznek kész genealógiai kutatások és levezetett családfák.

A családtörténeti kutatás forrásainak első nagy csoportja a szájhagyomány. Ennek megbízhatósága azonban általában csak a nagyszülőkig terjed. Régebben a rokonsági kapcsolatot jobban ismerték. A szájhagyomány megbízhatatlansága miatt, sokszor már a nagyszülőkön túl, az írott forrásanyag kutatása szükséges. Sokszor segítségünkre lehetnek a családnál őrzött régi imakönyvekbe, bibliákba, egyéb régi és értékes könyvekbe bejegyzett családi események felhasználása. A XIX. század közepétől divatba jöttek a nyomtatott gyászjelentések. Ezekben gyakran a legközelebbi egyenes-ági hozzátartozókon kívül említik a távolabbi és oldalági rokonságot. Az írott források közé sorolhatók még többek között az önéletrajzok, iskolai anyakönyvek, emlékiratok.

Minden típusú családkutatás elengedhetetlen és legmegbízhatóbb forrása az anyakönyv. A Magyar Országos Levéltár Filmtára filmmásolatban őrzi a mai Magyarország területén található helységek 1895. október 1. előtt keletkezett, a történelmi egyházak által vezetett anyakönyveinek mikrofilmfelvételeit. E hatalmas és egyedülálló gyűjtemény tulajdonképpen a mormon egyház részére készült el. Az állami anyakönyvezést az 1894-ben vezették be és 1895. október 1. óta van érvényben. Ettől a dátumtól kezdve a polgármesteri hivatalokban őrzik az anyakönyveket. Ezek azonban a családkutatók és a genealógusok számára szinte hozzáférhetetlenek.

 

A név eredete: Perlak

A szóbeszéd azt tartja, hogy ezek a Perlakyak mind egy tőről származnak, Perlakról. Payr Sándor  a dunántúli evangélikus egyházkerületről írt értekezésében – így számol be Perlakról:

“Perlak. Régi mezőváros, a Perlaky család ősi fészke, amelynek tagjai közül Perlaky Dávid a hagyomány szerint 1475-ben Mátyás király főajtónálló mestere volt. Állítólag maga a mezőváros is a Perlaky család tulajdona volt, melyet egy pusztító dögvész alkalmával a Zrinyiek elődei erőszakosan foglaltak el tőlök s a családot ősi birtokuk elhagyására kényszerítették.”

Perlak jelenleg a Horvátországi Zala megyében található a magyar határtól nem messze, Letenyétől kb. 20, a 7-es (E71-es) úttól kb. 5 km-re található, horvát neve Prelog. Prelog nevét 1264-ben említik először írásos formában, Ratold Roland bán okirataiban. A mai Muraköz területén a XIII. században kezdtek megtelepedni hoszpiteszek – királyi vendégek – akiknek a befektetés és a kereskedelem fejlesztése volt a feladatuk. Ezek nagyobbrészt német befektetők voltak, akik a XIII. század hatvanas éveiben a többi település mellett, Prelogba is betelepültek, az akkori Lankret gróf  Szubotica (Szabadka, nem azonos a vajdasági Szabadka várossal) nevű birtokán.

Prelog neve a  (Prelak (szó szerint: túl könnyű), Perlak, Perlok) a horvát vlak (vonat) szóból, valamint  a kajkáv nyelvjárás (egy horvát nyelvjárás) vlecsiti, vlecsi, vlácsiti, (húzni) prevlácsiti (áthúzni), szavaiból származik, és azon a tényen alapul, hogy itt mindig tranzit állomás volt, vagyis átjáró a Dráva folyón.

1480 szeptemberében Preogban tartózkodott az egész hadseregével a magyar-horvát király, Corvinus Mátyás. Prelog kereskedelmi helyként abban az időben közigazgatásilag jól szervezett volt.

Az ősök

Egy családról megszerezhető írott szöveg ritkább esetben fordul elő. Szerencsére a mi esetünkben nem ez a helyzet. Egyrészt épségben megmaradt a családi dokumentumtár, másrészt az evangélikus lelkészi hivatalt viselő felmenőink egyháztörténeti jelentősége és dinasztikus jellege miatt  érdemesnek találtatott a  papírra vetésre.

A legrégibb ős, kiről a családi hagyomány emlékezik, Perlaky Dávid. Ez állítólag 1475-ben Mátyás király főajtónálló mestere volt. Lampe-Ember ismert történeti munkájában egy evang. reformált vallású Perlaky Mártont is említ, ki 1647-ben barsi főesperes és lévai lelkész volt. 1612-ből való forrás is emlékezik egy Perlaky Márton esperesről, mint lendvaszentgyörgyi ref. lelkészről. Szintén az ev. ref. egyház papja volt Perlaky Márk is, prosenior és balatonfőkajári lelkész. A veszprémi ref. zsinat. 1651. márcz. 12-én írt ügyében panaszos levelet Paksi György dunamelléki püspökhöz.

Nagy Iván munkája a róm. kath. Perlakyak közül csak XIX. századbeli családtagokat említ. Ezek: Perlaki Perlaky István jogtudós s egri jogakadémiai tanár 1806-1825; Perlaky Károly, a közalapítványi csákovai kir. uradalom igazgatója, ki Temes vármegyéből 1842. szept. 20. kivett nemesi bizonyítványát Krassó vármegyében 1843. jan. 7. kihirdette; Perlaky Flórián 1844-ben a kir. kamarai arad-mutinai kerület ügyésze; Perlaky Leó ferenczrendi szerzetes, 1806-ban szombathelyi tanár; Perlaky László kegyesrendi tanár Kanizsán 1844. A Pécskán lakó Perlaky családág 1828-ban Békés megye előtt hirdette ki nemességét. A legújabb tiszti czím és névtár is több Perlakyt sorol fel, kik között római katholikusok is vannak.

Katolikus – Evangélikus

A genealógiai forrásokban szereplő Perlaky név kétféle vonatkozásban fordul elő. Az egyik a perlaki Perlaky család, amely ágostai evangélikus vallású, a másik többféleképpen szerepel: Perlaky, Perlaky-Horváth, Horváth alias Perlaky, Horváth-Perlaky. A genealógiai források többsége a két ág azonos gyökerére hivatkozik, ezért először mi is ezt a vonalat követtük és úgy gondoltuk, hogy a két ág a reformáció magyarországi elterjedésének idején válhatott ketté. Erre több, már említett tényező is utalt, azonban a felcsúti Perlaky család és a vármegye közti levelezést átnézve kiderült, hogy a név hivatkozások az idő folyamán rendre változtak: Horváth de Perlak, Perlaki Horváth, Perlaki alias Horváth, Perlaki, Perlaky és két generációval lejjebb már nem is említik a Horváth nevet.

Összegezve, az iratok alapján tehát leszögezhetjük, hogy az eddigiekben katolikus ágnak nevezett családág eredeti neve Horváth volt és szintén perlakról származott, de az idők folyamán a név átalakult és csak a Perlaky maradt meg. Mivel azonban az 1700-as évek elejétől a Perlaky név van használatban, továbbra is az eddig alkalmazott felosztást (katolikus és evangélikus) fogjuk követni.

A címerek

A nemesi cím egyik leglátványosabb megtestesülése a családi címer, külön tudományág, a heraldika foglalkozik vele. A családkutatók azonban általában az egyes nemesi családok címereivel foglalkozó műveket forgatják, ezek közül e legismertebbekkel mi is foglalkozunk a családi címerek tárgyalásánál.

A Perlaky család címere, vagy címerei megtalálhatók a legfontosabb heraldikai forrásokban, vegyük ezeket sorra (a német, latin vagy angol szövegeknél a hevenyészett fordításaimra kell, támaszkodni, ugyanis a régies írásmód miatt a szavak nagy többségét a s jelenkori szótár nem ismeri).

 

1. ábra

Az 1. ábrán a Bárczay-féle heraldikai kézikönyvben található Perlaki címer látható, mely az egyik jellemző címeralakot, a zablát mutatja be. Ugyanennek egy másik, szintén ezeket a címerelemeket tartalmazó változata látható a Siebmacher-féle címereskönyvben, itt is a Perlaki név mellett, míg a Perlaky névhez már a 3. ábrán látható, alakjából ítélve jóval későbbi címert csatolja, melyen a zablát egy vértes kar váltja fel, és megjelenik a fiait vérével tápláló pelikán, mint jellegzetes evangélikus motívum. Ugyanezen címer a 4. ábrán az Evangélikus Országos Levéltárban elhelyezett családi archívumban található, egykor Perlaky Géza birtokában lévő címerrajz.

2. ábra

3. ábra

A következő pecsétet és az erről készült címerrajzot Thomas Perlakytól (Sao Paulo, Brazília) kaptam a következő szöveggel együtt.

4. ábra

Ugyanennek a címernek a leírása szerepel a Perlaki Horváth Istvánnak és feleségétől, Berzeviczy Margittól született gyermekeinek, Kristófnak, Istvánnak és Erzsébetnek II. Mátyás király által 1613-ban adott címeres-levélen is.

5. ábra

Heraldikai okfejtésekbe kezdeni nem akarok, mivel a megfelelő ismeretanyagnak nem vagyok birtokában, de a következőket állíthatjuk:

Az első ábrán látható, alakjában nagyon egyszerű címer fent említett Georgius de Perlak (Perlaky György) királyi főajtónálló címere 1480-ból, és ez látható a 2. ábrán is, ahol a pajzs alakjának változása valószínűleg csak az akkori heraldikai szokásnak és fejlődésnek megfelelően változott meg, vagy a sorozatos nemesség kihirdetések során is változhatott. A címereslevél hiányában csak a Siebmacher-féle címerleírásra lehet hivatkozni, miszerint „a paizs kék udvarában könyöklő kar, kivont kardot tartva, fölötte félhold és csillag ragyog; a paizs fölötti sisak koronáján fiait vérével tápláló pellikán fészkel. Nemességet kapott Perlaky Dávid I. gömöri prédikátor, ugyanezen néven László 1529 és István 1547 szerepel az okiratokban. Ezzel a címerrel vett ki nemességi bizonyítványt Perlaky Károly 1842. szeptember 20-án, Temes Vármegyétől, Krassó Vármegyében kihirdetésre került 1843 január 7-én”. A heraldikai és genealógiai források ezt a címert említik a Perlaky család címereként és nem köthető kizárólag az evangélikus ághoz, mivel Károly a katolikus ághoz tartozott. Az előzőekhez azonban hozzá kell tenni, hogy az említett heraldikai gyűjtemények sok esetben egymás adatait használták fel, és mint minden ember alkotta mű, tartalmazhatnak hibákat.

Megosztás:

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.