A név eredete: Perlak

A XXI. század elején a családtörténettel foglalkozó kutató, vagy műkedvelő az elődökhöz képest könnyebb helyzetben van, mert ha „fellép” az információs világhálóra és beír egy vezetéknevet, mindjárt több ezer találatot kap, a világ összes táján élő, vagy már nem élő ilyen nevű embertársunkról.

Ezen találatok (általában 10 000 felett) között ugyan nagyon kevés a használható információ, ezért természetesen egy családtörténeti kutatás nem nélkülözhet valamilyen szintű laevéltári információgyűjtést.

A szóbeszéd azt tartja, hogy ezek a Perlakyak mind egy tőről származnak, Perlakról. Payr Sándornak a dunántúli evangélikus egyházerületről írt értekezésében így számol be Perlakról:

 “Perlak. Régi mezőváros (oppidum), a Perlaky család ősi fészke, amelynek tagjai közül Perlaky Dávid a hagyomány szerint 1475-ben Mátyás király főajtónálló mestere volt. Állítólag maga a mezőváros is a Perlaky család tulajdona volt, melyet egy pusztító dögvész alkalmával a Zrinyiek elődei (talán Keglevich Péter bán) erőszakosan foglaltak el tőlök s a családot ősi birtokuk elhagyására kényszerítették.

 Bedekovich Z. horvát iró „Natale Solum S. Hieronymi” című műve szerint a fellázított nép 1571. a perlaki plebániatemplomot lerombolta volna s az evangelikusok az épségben maradt Szentháromság-kápolnában végezték istentiszteletüket a Zrinyi György által hozzájuk küldött predikátor vezetésével. És Horvát R. Povjest Medjumurja műve szerint is Zrinyi György 1570-ben rombolta volna le a perlaki templomot.

 Ebből azonban történeti valóságnak csak annyit fogadhatunk el, hogy a reformáció Perlakon Zrinyi György pártfogása alatt 1570 körül szilárdult meg, mert az evangelikusok templomokat rombolni nem szoktak, ezt elvégezte helyettük a török.

 Perlak későbbi lelkészei közül csak Keysznik (Küsznich) Tamás nevét ismerjük, akit 1612. avattak fel és Baláskovich Tamásét, aki 1615. irta alá hitvallási irataink gyűjteményét. Musay püspök feljegyzése szerint ezt az egyházunkat is 1626. ifjabb Zrinyi György foglalta el. „

 Perlak jelenleg a Horvátországi Zala megyében található a magyar határtól nem messze, Letenyétől kb. 20, a 7-es (E71-es) úttól kb. 5 km-re található, horvát neve Prelog (fotók).

 Prelog honlapján a következő olvasható a város történetéről:

 Prelog nevét 1264-ben említik először írásos formában, Ratold Roland bán okirataiban. Ennek a névemlítésnek az emlékére a Prelogiak dec. 6-át a Város napjaként ünneplik. Prelog ma egy kisváros, amely jövedelmének legnagyobb részét (több mint 50%-át) az iparból, kereskedelemből és vendéglátásból (23%), mezőgazdaságból (18%) és egyéb tevékenységekből valósítja meg.

A város területén több állami, igazgatási és egyéb intézmény működik, a Községi és Szabálysértési Bíróság, iskolák, kulturális-, sport- és tűzoltó egyesületek, rendőrállomás… A város folyamatosan bővül és fejlődik. A város turizmusa a Dráva folyóhoz kapcsolódik, a sportban a speedway-ről a legismertebb.

Prelog és a környék településeinek lakosai jó emberek és házigazdák, szívesen látnak vendégül mindenkit, aki úgy dönt, hogy meglátogatja őket, és meg szeretné ismerni a Drávának ezt a gyöngyszemét, amely hosszú és érdekes történelmi múltra tekint vissza.

A Muraköz területén szervezett emberi életről az első adatok a korai kőkorszakból származnak, Kr. e. 5000-ből. A gazdag archeológiai leletek a bronzkorszaki életről tanúskodnak, ma pedig ismert tény, hogy a vaskorszakban pannon és szeret törzsek éltek itt. Az I. század elején jelentek meg itt a rómaiak.

Az ókori időkből Prelog területén található egy rurális komplexum, a villa rustica Ferencsica, Ciglistye és Varascsina környékén, amely az archeológusok szerint a III. században létezett. Muraközön áthaladtak – a római közlekedési irányait követve – a vizigótok, a hunok és az osztrogótok is…

A mai Muraköz területén a XIII. században kezdtek megtelepedni hoszpiteszek – királyi vendégek – akiknek a befektetés és a kereskedelem fejlesztése volt a feladatuk. Ezek nagyobbrészt német befektetők voltak, akik a XIII. század hatvanas éveiben a többi település mellett, Prelogba is betelepültek, az akkori Lankret gróf Szubotica (Szabadka, nem azonos a vajdasági Szabadka várossal) nevű birtokán.

Ahogyan Prelog monográfiájában az egyik szerző, Vladimir Kalsan megjegyzi, Lankret grófnak át kellett adni birtokának egy részét, cserében két birtokért, amelyek tulajdonosai utódok nélkül elhaláloztak. Ezt a cserét Ratold Roland bán és Pál veszprémi püspök hajtatták végre, az írásos engedélyt 1264 december 9-én Prelogban adták ki.

Három nappal korábban, december 6-án Roland bán még egy okiratot kiadott Prelogban – a Trnava birtokkal kapcsolatos ítéletét. Ez valójában az az írásos emlék, amelyben a Prelog nevet először említik.

Prelog neve a (Prelak (szó szerint: túl könnyű), Perlak, Perlok) a horvát vlak (vonat) szóból, valamint a kajkáv nyelvjárás (egy horvát nyelvjárás) vlecsiti, vlecsi, vlácsiti, (húzni) prevlácsiti (áthúzni), szavaiból származik, és azon a tényen alapul, hogy itt mindig tranzit állomás volt, vagyis átjáró a Dráva folyón.

1334-ből származik a Zágrábi püspökség összes megyéinek (körzetének) listája. Muraközben 11 megyéről van említés, név szerint pedig 3 – Prelog, Strigova és a mai Mála Szubotica…

1480. szeptemberében Preogban tartózkodott az egész hadseregével a magyar-horvát király, Corvinus Mátyás. Prelog kereskedelmi helyként abban az időben közigazgatásilag jól szervezett volt. Prelog abban az időben is kereskedelmi hely volt, amikor Muraközben a Zrínyi grófok uralkodtak (1546-1691).

Az 1670-es Zríny-Frangepán-féle felkelés leverése után a német hadsereg állandó jelenléte miatt Prelog lakosainak száma gyorsan csökkent. Mégis, már 1716-ban már újra nőtt a lakosság száma. Attól kezdve a 20. század 50-es éveinek elejéig a lakosság száma állandóan növekedett.

Megosztás:

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.